M�RICZ ZSIGMOND

L�gy j� mindhal�lig

(1920)

Nyilas Misi, a debreceni nagy koll�gium kis di�kja mer� tisztas�g, becs�let �s tehets�g. A m�lys�gb�l j�n, �rz�keny l�lekkel, a sz�l�i h�z eml�k�vel. Azt hiszi, a feln�ttek j�k �s tiszt�k. Ez a nagy t�ved�se, mert hazugok �s rosszak; vil�guknak m�g az alapja is hazug. A kis Nyilas Misi csal�d�sa a feln�tt M�ricz Zsigmond�, �v� a reg�nyt felh�z� szomor�s�g �s tan�cstalans�g, �s �v� Nyilas Misi j�s�ga �s embers�get hirdet� elsz�nts�ga is.

(CZINE MIH�LY)

A reg�ny kezdet�n egy m�sodikos, tizenegy esztend�s kisdi�k �ll szemben a debreceni koll�gium nagy, komor, n�gysz�glet�" �p�let�vel. F�l t�le, de b�szke is r�. Alig egy h�nap m�lva, t�rt�net�nk v�g�n azonban dacos elt�k�lts�ggel ism�telgeti, hogy nem akar t�bb� debreceni di�k lenni. Hat�rtalan bizalma szertefoszlott, megsemmis�lt. Reg�ny�nk t�m�ja: ez a teljes �s tragikus ill�zi�veszt�s. A m� dr�mais�g�t m�g az is n�veli, hogy a talpig becs�letes �s tiszta gyermeket v�dolj�k a feln�ttek csal�ssal, hazugs�ggal, a m�sok bizalm�val val� vissza�l�ssel (ezt c�lozza Gy�res tan�r �r p�ldamondata: Az is tolvaj, aki az emberek bizalm�t meglopja"). J�llehet �pp a feln�ttek d�lj�k sz�t az � bizalm�t, naiv hit�t.

A szerkezet els� egys�g�ben, az expoz�ci�ban (1-3. fejezet) Nyilas Misi k�r�lm�nyeivel, szem�lyis�g�vel, a koll�giumi �lettel, tanul�t�rsaival �s tan�raival ismerkedhet�nk meg. A bonyodalom (a 4. fejezett�l) abb�l ad�dik, hogy szorosabb kapcsolatba ker�l a debreceni feln�tt vil�ggal: felolvas�st v�llal a vak P�salaky b�csinak (kulcsmozzanat a reskont� v�s�rl�sa), h�zitan�t� lesz Doroghy Sanyi mellett, �s felkeresi T�r�k�ket, egy �vvel kor�bbi sz�ll�sad�it. Egyre ink�bb megveti a l�b�t a nagyvil�gban, meg�llja a hely�t az �letben, �s egyre magabiztosabb� is v�lik. �les fordulatot jelent azonban sors�ban, hogy (a 6. fejezet v�g�n) nem tal�lja a reskont�t. A reg�ny m�sodik fel�ben (a 7-12. r�szekben) Misi m�ly v�ls�gon megy �t. Csaknem minden feln�ttben csal�dik, a tet�ponton (a fegyelmi t�rgyal�son) teljes �rtetlens�ggel �s rosszhiszem�s�ggel tal�lkozik. Iskolat�rsai k�z�tt is egyre idegenebbnek �rzi mag�t. L�lekben azonban kezd megedz�dni, keser� tapasztalatai lassank�nt le�lepednek benne (h�t lehetetlen, hogy az igaz ember a s�t�t s buta emberek k�zt �lni tudjon?+"), �s megfogalmaz�dik �letide�lja: k�lt� �s tan�t� akar lenni. A megold�shoz b�tyja �rkez�se seg�ti hozz�: az � k�zrem�k�d�s�vel tiszt�z�dnak a f�lre�rt�sek, de Nyilas Misi elhat�roz�sa m�r megm�s�thatatlan: elmegy Debrecenb�l, �s m�sutt akarja szolg�lni a legnemesebb eszm�ket.

A f�h�s szeg�nysors�, egyszer� sz�l�k gyermeke, akiket a kisfi� rajongva szeret: apj�ra tisztelettel feln�z, anyj�hoz forr� �rzelmi kapcsok f�zik. (M�ricz Zsigmond saj�t �n�letrajzi von�sai: Misi �desanyja is papl�ny"; nagyb�tyja, Isa�k G�za Patakon tan�r - M�ricz� Pozsonyban; a nagy v�llalkoz�sokba fog� apa cs�dbe ker�l, mert a t�zes g�p�nk [+] felrobbant", s ekkor az idilli kisgyerekkor sz�nhely�r�l elk�lt�zt�nk egy m�s faluba"; maga M�ricz is �pp 1892-ben ker�lt a debreceni iskol�b�l Patakra stb.) Nyilas Misi s�relmei akkor l�pik t�l az elviselhet�s�g hat�r�t, amikor a fekete szak�llas professzor a fegyelmi t�rgyal�son apj�t kezdi becsm�relni.

A kamaszgyerek m�lyen �rz�, tiszta �rz�s� �s gondolkod�s�, v�gtelen�l j�hiszem�, szem�rmes, f�l�nk, po�tikus alkat. Szellemi k�pess�gei az oszt�ly legjobbjai k�z� emelik, j�llehet tapasztalnia kell, hogy a tan�rok t�bbs�g�t a tanul�k sz�rmaz�sa is befoly�solja az �rt�kel�sben. Magatart�sa az�rt ingatag, mert hatalmas terhek, feladatok nehezednek r�. A szeret� �desany�t�l �s a becs�letess�gben p�ld�t mutat� �desap�t�l elv�lasztva, egyed�l pr�b�l meg - kisfi� l�t�re - feln�ttk�nt viselkedni. �pp ez�rt �rzelmileg kiegyens�lyozatlan; n�ha t�l�rad� boldogs�g t�lti el, m�skor egyszer csak elkezdett kimondhatatlanul zokogni". Nagyon egyed�l �rzi mag�t, ez�rt kezdi gondosan ki�p�teni saj�t kis �n�ll� v�r�t" (cs�nya, de k�l�n�ll� �gyat v�laszt a coetusban), saj�t meghitt vil�g�t (f�k�nt a k�nyvek �s a versek r�v�n), amelybe nem enged bepillant�st senkinek. M�g Gimesi el�tt is titkol�zik, pedig � az egyetlen j� t�rsa". Fizikailag gyenge (utols� volt" a torna�r�n, neki mindj�rt f�jt a feje a legcsek�lyebb �rint�sre is"), de �n�rzet�ben er�s (ha � egyszer kimondta, hogy nem k�r, akkor nem k�r"). Erk�lcsileg �rett, egyenes (� �gy �rezte, hogy k�tf�le viszony k�t ember k�zt nem lehet" - � nemcsak hogy nem tett, de nem is gondolt rosszat senkir�l �s semmir�l"), m�gis k�nnyen hazugs�gba keveredik, mert szem�rme m�g er�sebb, �s tart - l�tjuk, jogosan - a f�lre�rt�st�l (ilyen k�nny� a hazugs�g, csak egy sz� az eg�sz. �rdemes volna annyi bajt mag�ra z�d�tani, mikor csak ennyibe ker�lt a szabadul�s?").

T�rsas kapcsolatait tekintve tudja, hogy � m�s, mint a t�bbi, s�t azt is �rz�keli �s kimondja, hogy � k�l�nb a t�bbi fi�n�l". � nagy ember szeretne lenni: unja m�r ezt a hossz� gyerekesked�st", unja m�r, hogy m�g mindig csak kisdi�k". �h�tja, hogy ismerj�k fel j�s�g�t �s tisztas�g�t (senki sincs, aki �t meg�rten�"), �s h�l�s, amikor Istv�n b�csi, a pedellus szel�den s j�s�ggal sz�lt hozz�". Magatart�s�nak ellentmond�saival is tiszt�ban van, �nv�d gy�tri (tal�n � m�gis csakugyan rossz"), de a durva, igaztalan t�mad�st (�nz�, k�vetel�, anyagi �rdekekkel tel�tett l�lek") magabiztosan visszautas�tja (�n nem akarok debreceni di�k lenni tov�bb!"), b�r az�rt meger�s�t�st v�r az igazgat� �rt�l (az�rt j� fi�nak tetszik engem gondolni, ugye?"). A l�nyok sz�ps�ge is megragadja Misit, de kamasz-sz�gyene (pl. Orczy�kn�l) menek�l�sre �szt�k�li. Orczyn� finom n�ni volt", ruh�ja mintha festve" lenne - m�s, mint Misi �desanyja. T�r�k n�ninek �s Gimesi nagymam�j�nak azonban kezet cs�kol. Bella sz�ps�ge megig�zi a kisfi�t, felette �ll�, idegen, de rendk�v�l vonz� l�nynek �rzi. Nem �rti meg, de megsejti Bella jog�t a boldogs�gra, b�r a maga m�dj�n f�lt�keny T�r�k J�nosra.

K�l�n vizsg�land�, gazdag ter�let Nyilas Misi szellemi vil�ga. Sz�leit�l a becs�letess�g �s a j�s�g" parancs�t hozza mag�val. Lelki kibontakoz�s�ban nagy szerepet kap a k�nyv. Olvashatatlannak bizonyul�, m�gis kincset �r� k�tetet v�s�rol Csokonair�l, �s �gy m�r van egy saj�t v�s�rl�s�, igazi, vastag k�nyve, amire r��rta a nev�t", egy f�zetet is vesz a T�rt�nelmi Arck�pcsarnokb�l". A kultur�lis �rt�kekhez elemi er�vel vonz�dik. A sz�nh�z is elvar�zsolja, j�llehet a l�tott el�ad�s �gyszint�n felfoghatatlan a sz�m�ra. (A Fenegyerekek c. darabot l�tja, pedig a korszak nagy sikere

- M�ricz pontosan dokument�lja a kultur�lis �llapotokat - Csepreghyt�l A piros bugyell�ris c. n�psz�nm�, Nyilas Misi is erre �h�tozik.) Debrecen hagyom�nya leny�g�zi, Csokonai Vit�z Mih�ly a p�ldak�pe; csod�lattal tekint fel a Csokonai-szoborra, a legend�s Hatvani professzor s�rk�v�re, a R�k�czi �ltette bokorra. Rendk�v�l megragadja Simonyi �bester alakja, mert a nagyrat�r�s, a fel�lemelked�s �s a var�zser� megtestes�t�j�t fedezi fel benne. Sorsszimb�lum az � sz�m�ra Zichy Mih�ly Trag�dia-illusztr�ci�ja is: �d�m a szikl�n. Pet�fi �s J�kai p�ld�ja hasonl�k�ppen a szeme el�tt lebeg - � is Csittv�ri Kr�nik�t" akar �rni. Erk�lcsi tart�sa szem�nk el�tt form�l�dik: j�hiszem�s�g��rt keservesen megfizet, m�gsem adja fel �desanyja tan�t�s�nak szolg�lat�t.

A tud�s megszerz�se �s a tud�s �tad�sa lesz az egyik �letc�lja. � mindent tudni akar, egyszerre tudni, �gy k�pzeli, hogy [+] akinek felny�lik a lelke, abb�l kij�n a tudom�ny"+ Sanyika tan�t�sakor, Bella k�zels�g�ben �gy �rezte, hogy valami magasabb c�l volt el�tte". Bella el�tt megnyitja a lelk�t: �n azt hiszem, ann�l nincs nagyobb �r�m, mint valakit megtan�tani valamire, amit nem tud, �s nagyobb j�t�tem�ny sem". Az emberis�g tan�t�ja, a j�s�g" apostola szeretne lenni, az �desanyj�t�l kapott tan�t�st akarja tov�bbadni: l�gy j� mindhal�lig" (a Bibli�b�l val� id�zet, a Jelen�sek k�nyv�nek 2.10. r�sz�b�l). De r�ad�sul kezdett�l fogva az �nkifejez�s v�gya is sarkallja.

A legbecsesebb kincse - az egyetlen, amit Debrecenb�l mag�val visz - a pergamen k�t�sfed�lbe k�ttetett 50 �v feh�r pap�r, amibe minden fontos dolgot be akar �rni, els�k�nt az olvasm�ny�lm�nyeit, de egyel�re m�g teljesen �res, tiszta; a Simonyi �besterr�l k�lt�tt vers tal�n majd beker�l. Most m�g csak form�l�dnak a sorok, szakaszok, valami ideges t�z gy�lt ki a v�r�ben" - ez m�r az ihlet, a m�v�szi alkot�s izgalma. (Ellenl�bas�nak, Orczynak ugyan m�r megjelent egy cikke a Kis Lapban Ny�ri gy�ny�r�s�gek" c�mmel, de a b�tyja bele�rt" - �s az iskolai fogalmaz�s�ra is csak 2-est kapott a fiatal seg�dtan�rt�l+)

A L�gy j� mindhal�lig - M�ricz m�veire �ltal�ban jellemz�en - koncentrikus fel�p�t�s�, azaz a f�szerepl� mindig a sz�nen van, k�r�l�tte bonyol�dnak az esem�nyek. A t�rt�nteket is mindig az � n�z�pontj�b�l l�tjuk, azt a folyamatot k�vetve, ahogy � tekint mind messzebbre - de minthogy ez�ttal gyerekh�sr�l van sz�, az olvas� n�la term�szetszer�leg t�bbet l�that meg. A reg�ny sz�nterei ily m�don egyre t�gabb sugar� koncentrikus k�r�ket alkotnak, amelyeknek k�z�ppontj�ban, legbel�l Nyilas Misi �ll.

Misi legsz�kebb k�rnyezet�t a di�kt�rsak alkotj�k, konkr�tan a coetus" (n�gy �vfolyamt�rssal �s k�t v�gz�ssel), illetve a koll�gium gimn�zium�nak m�sodik B oszt�lya. �lete els�sorban az � k�r�kben telik, b�r jellemz�en kev�s vel�k a kapcsolata, ink�bb befel� fordul. A di�kt�rsak viselked�s�nek okait csak akkor ismeri fel, amikor k�pes megl�tni a m�lyebb �sszef�gg�seket is: a t�rsak csal�di h�tter�t, t�rsadalmi helyzet�t. Els� �lm�nyei �ppen ez�rt eleinte csak megzavarj�k, n�velik am�gy is nagyfok� szorong�sait (pl. fogadtat�sakor Orczy�kn�l). Gimesi val�ban t�rsa lesz (meg�rzi, hogy elveszett a reskont�), Orczy pedig - a csal�di h�tt�r seg�ts�g�vel - ellenpontja. Mindketten a maguk m�dj�n j� bar�tai Misinek. A tan�rokr�l eleinte csak felsz�nes impresszi�kat, b�r a l�nyeget sejtet� benyom�sokat kapunk (h�rom b�d�s g�gerli"), de egyes gesztusaikb�l �s megnyilv�nul�saikb�l m�r k�zvetlen�l a magyar t�rsadalmi val�s�gra pillanthatunk - Misiben a k�p csak az �lm�nyek le�leped�se ut�n �ll �ssze. � eleinte m�g rendk�v�l b�szke a koll�giumra.

A v�ros, a magyar t�rsadalom Misi k�ls� kapcsolatai, l�togat�sai r�v�n t�rul fel el�tt�nk. Sokatmond� a h�zak, lak�sok elhelyezked�se, m�rete. P�salaky �r, a nyugalmazott tan�csos az elm�lt sz�p id�k k�pvisel�je, a v�ros k�ztiszteletben �ll� r�gi polg�rainak egyike. Szikszay Lajos b�csi is makul�tlan tisztess�ggel szolg�lt (sz�mvev�k�nt) �vtizedeken �t, egy lelt�rhi�ny �r�gy�n m�gis f�lre�ll�tott�k - panam�k sejthet�k a h�tt�rben. T�r�k b�csi, a becs�letes, nyugd�jas tan�t� (most is b�jja a k�nyveket", olyan j�l senkivel sem lehetett meglenni, mint a b�csival") m�r r�g�ta szeg�nys�gben �l, ad a becs�letre (megfizeti fia ut�n a k�rt). T�r�k J�nos �s Doroghy Sanyika apja a felel�tlen, talajvesztett dzsentrit k�pviseli. Kiemelkedni ezekb�l a s�llyed� csal�dokb�l legfeljebb a fi�gyermeknek volna es�lye - ha tanulna (Sanyika). A n�k, pl. T�r�k Ilonka �s Doroghy Bella helyzete kil�t�stalan, a szeg�nys�gb�l egyetlen ki�t k�n�lkozik sz�mukra: az �rdekh�zass�g. (Bella k�rd�se, mely a boldogs�ghoz val� jog �s az erk�lcs ellentmond�s�ra mutat r�, k�l�n�sen �sszekusz�lja Misit.) A h�zass�g Bell�nak mes�s-romantikus fordulattal siker�l - a t�bbieknek nem. T�r�k n�ni �s Gimesi nagymama j�s�gos zs�rt�l�d�ssel v�gzi a munk�j�t, belenyugv�ssal �li �let�t.

A legt�gabb szf�ra: a magyars�g sorsa. Nagy �r kezdi el felnyitni Nyilas Misi szem�t n�p�nk m�ltj�ra �s jelen�re, a j�s�gos f�ldrajztan�r �st�rt�neti el�ad�sa ad m�g nagyobb kult�rt�rt�neti t�vlatokat. Nincs itten semmi baj ebben az orsz�gban: csak a politika"+ - v�li Nagy �r. (M�ricz mott�ja k�t �vtizeddel a L�gy j� mindhal�lig �r�sa ut�n, a m�sodik vil�gh�bor� idej�n szerkesztett foly�irat�n ez lesz: Hagyd a politik�t, �p�tkezz!") A program azonban adott: Magyarorsz�g Eur�pa bels� kertje lesz", meg kell �p�teni itt az egyenl�s�g, szabads�g, testv�ris�g igazi haz�j�t"; dolgozni, tanulni, �p�teni"! Misiben �letre kelnek ezek a szavak , k�l�n�sk�ppen az�rt, mert sz�lei sors�nak okaira is r�d�bben (az �desapja �lete is itt van az � betegs�g�ben [+], �s az apja �seinek nagy szerencs�tlens�ge, a jobb�gyok, a f�ldesurak rajtuk fek�dtek").

A reg�ny alapkonfliktus�ban v�gs� soron a lelki tisztas�g �ll szemben a p�nzzel. A l�lek" tisztas�ga a c�m bibliai id�zet�ben �sszegez�dik: L�gy j� mindhal�lig".

A p�nz" mot�vuma sokszor jelenik meg sokf�le jelent�sben. Kincset �r a 30 krajc�ros k�nyv Misinek, m�st jelent a 120 forint T�r�k J�nosnak �s T�r�k b�csinak, a 10 forintos juttat�s T�r�k J�nosnak �s Misinek, az egyforintos k�ldem�ny Misi apj�nak �s a k�tszeres �sszeg a kisfi�nak, ugyanez a fegyelmi bizotts�g tagjainak, az 50 forintos k�rt�r�t�s Isa�k G�z�nak stb. Debrecen v�ros bet�jele, a DV �gy is �rtelmezhet�: Dugdel, Viddel".

Minthogy Misi szem�vel n�z�nk ebben a reg�nyben, az � st�lus�ban �r�dik a m�. Ennek nyelvi form�ja a szabad f�gg� besz�d, m�s szavakkal az �tk�pzel�ses el�ad�sm�d. (Most nem tudta, mit csin�ljon, ezen nem lehet bemenni, ha nincsen kilincse, sok�ig �llt ott" - a sz�veg f�ggetlenedik a felvezet� f�mondatt�l.) Az egyes sz�m harmadik szem�lyes forma mindv�gig megmarad, a bels� monol�gokban is, ez az elbesz�l� objektivit�s�t is kifejezi, az elmondottak hitel�t is fokozza. A t�jnyelvi kiejt�s megjelenik a helyes�r�sban is: hun volt�l"; megh�jt" stb. A hagyom�nyos debreceni di�knyelv, illetve az archaizmus is jellemz� von�sa M�ricz nyelv�nek (k�ps�l�s", br�g�" prepa", sz�nior" stb.), a szavak egy r�sz�ben a latinizmus is meg�rz�d�tt (gerundium", semper"). A k�zvetlen emberi kapcsolatokat �s az �rias, polg�ri gesztusokat egyar�nt n�h�ny sz�val tudja jelezni az �r� (elv�rlak", B�buci"). Az �r�i eszk�zt�r jellegzetes eleme a hagyom�nyos epik�b�l feleleven�tett, fejezetenk�nti tartalmi el�zetes, amely vagy a fabul�t (amelyben egy kisdi�k elveszti a kalapj�t" stb.) vagy a cselekm�ny el�zetes �rtelmez�s�t kapjuk meg (amelyben a kisdi�k �tmegy a feln�ttek minden gy�trelm�n").

A L�gy j� mindhal�lig a szenved�s t�z�ben tisztult alkot�s. Mintha st�lusa is megolvadt volna a nagy szenved�sekben, ki�gett bel�le minden szennyez� anyag. Visz-

szafogottabb, m�lyebb, melegebb a hangja, egyenletesebb f�ny�, teltebb zeng�s�. Az ember �s az �r� ebben a m�v�ben forr igaz�n egybe" (Czine Mih�ly). Tudval�v�, hogy ebben az 1920-ban keletkezett reg�ny�ben M�ricz Zsigmond a nemzeti katasztr�f�k ut�ni m�ly v�ls�g�t fejezte ki, a gyermeki sz�v" �rz�keny rezd�l�seivel jelezte saj�t �let�rz�s�t.

Nyilas Misi �let�tj�t a Forr a bor c. reg�ny�ben �rta tov�bb M�ricz Zsigmond.